Száz év csupán

„A dédunoka tétova. Alapvetően fogalma sincs semmiről. A múlt nem érdekli, az olyan boomerdolog, a jövőre nincsen gondja, ő a pillanat gyermeke. Legnagyobb problémája, hogy lehet-e kapni mindenmentes szója lattét, s hogy akkor ő most tulajdonképpen fiú-e vagy lány? Arról nem is beszélve, hogy a tehenek túl sokat szellentenek, mi lesz így a Földdel?

És fel kellene már szabadítani a vérfertőzőket és a hörcsöggel üzekedőket is, mert elviselhetetlen ez az elnyomás, ez a diktatúra. Diktatúra, amerre néznek, elviselhetetlen az élet, hatalmas a nyomás, az iskolában évente egy verset meg kell tanulni kívülről – de minek? Így nem lehet élni.

Még jó, hogy sikerült jegyet szerezni Azariah-ra. Ő énekel nekik meg a Krúbi:

»De ha beugatnál neki, inkább gondold át / Mert este megkeresi a szüleid otthonát / Bemegy a kutyaajtón, szigidi bomboklát / És összeg…cizi az anyádnak a homlokát.«

Hát, ezért aztán tényleg érdemes volt…

»A nehéz idők erős embereket teremnek. Az erős emberek könnyű időket hoznak el. A könnyű idők gyenge embereket teremnek. A gyenge emberek nehéz időket hoznak el.« Ennek igazsága talán soha nem volt kézzelfoghatóbb, mint ma.”

***

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay